A gerinc funkcionális görbületeinek elváltozásai
Gerincferdülés, kisímulás, megnagyobbodott görbületek
A gerinc anatómiai görbületei a képen ábrázolt módon:
- nyaki lordosis (egy hátrafelé homorú ív a nyaki részen)
- háti kyphosis (egy hátrafelé domború ív a háton)
- ágyéki lordosis (hátrafelé homorú ív)
- keresztcsonti - farokcsonti görbület (hátrafelé domború)
Saggitális (nyílirányú) deformitás esetén a normál fiziológiás görbületek különböző behatások miatt megváltozhatnak. Adott esetekben az ívek kilaposodhatnak, vagy épp ellenkezőleg, a görbület fokozódhat. Ezek az elváltozások a csigolyák kisízületeinek károsodását, degenerációkat eredményeznek, ez a folyamat pedig komoly fájdalmakkal járhat.
-
Scoliosis, gerincferdülés
Az egészséges gerinc a frontális (homlok)
síkban (a fenti ábra jobb oldalán) majdnem
teljesen egyenes.
(egy minimális, szinte észrevehetetlen görbület
azért van, melynek eredete és funkciója nem
teljesen tisztázott).
A scoliosis, vagy magyarul gerincferdülés a gerincnek ebben a frontális síkban bekövetkező elhajlása. (mint fentebb elmítettük, ebben a síkban normálisan gyakorlatilag majdnem teljesen egyenes.) A bal oldali ábra egy ilyen röntgenfelvételt mutat. Ez a görbület egy ún. jobbra konvex kompenzált dorsolumbalis scoliosis. Látható, hogy a görbület konvex (domború) oldala jobb kéz felé esik, a háti - ágyéki átmenet határában. A kompenzáltság fogalmát lásd lentebb. A gerincferdülésnek többféle típusa létezik, egyrész kialalkulásuk oka (ismert, ismeretlen, fejlődési rendellenesség, stb., ezeken belül is több altípust különböztetünk meg), másrészt a végeredmény szemponjából. A teljesség igénye nélkül némi egyszerűsítéssel élve két alaptípusa a funkcionális és a struktúrált scoliosis.
A funkcionális scoliosis főleg fiatalkorban alakul is, és a fiatal korú magyar népesség mintegy 10-12%-át érinti. Tulajdonképpen tartási rendellenesség, amely azért alakul ki, mert a fejlődő szervezet izomzatának növekedése nem tart egyensúlyt a testtömeg növekedésével. Mindezek mellett az iskoláskori hanyag, flegmatikus tartáshibák, kényszertartások (tanulási kényszer, számítógép, stb.) hozzáadódnak az izomzat relatív fejletlenségéhez. A "jó hír" a funkcionális gerincferdülés esetében az, hogy (amint a neve is mutatja) nem végleges, nem rögzült, és megfelelő módszerekkel kijavítható, megszüntethető.
Struktúrális scoliosisról akkor beszélünk, amikor a ferdülés rögzült. A legtöbb esetben nem igazán 
deríthető fel az
etiológia, azaz a kialakulás oka. Meglepő módon az
is igaz, hogy a nők esetében gyakoribb, mint a férfiak
esetében. A statisztikák szerint (AAOS) az átlag
népességnek mintegy 5%-ánál
észlehető kezelést igénylő mértékű
gerincferdülés. A görbület
elhelyezkedésétől függően a
struktúrált scoliosisnak sokféle altípusa
létezik. Általánosságban elmondható,
hogy a csigolyák struktúrált scoliosis
esetében asszimetrikusan növekednek, egyik oldalukon
magasabbak, ennek következtében kialakul az
oldalirányú elhajlás. A baj legtöbbször
persze nem jár egyedül, ezekben az esetekben az
elhajlás a csigolyák elcsavarodásával,
rotációjával és torziójával
is együtt jár. A csigolyák torziója és
rotációja azt eredményezi, hogy a gerinc egyik
oldalán (a konvex oldalon) a háton úgynevezett
bordapúp alakul ki, a másik (konkáv) oldalon a
csigolyatestek keskenyebbek, a mellkason pedig a bordák
előemelkednek. Ebben a helyzetben a terhelés
eloszlása azt eredményezi, hogy a konkáv
(homorú) oldalon a csigolyaízületek extrém
terhelésnek vannak kitéve, míg a másik
oldalon sorvadásnak indulnak. A normális háti
görbület (kyphosis) kilaposodik, sőt néha
homorúvá válik. (ún. inverz
görbület alakul ki).
Fontos, hogy az elhajlás kompenzált vagy sem. Ez azt jelenti, hogy a gerinc vizsgálatakor a hetedik nyakcsigolya (C7) nyúlványára helyezett egyszerű függőón a farpofák között halad e át, vagy attól esetleg oldalirányba eltér. Az előbbi esetet kompenzált görbületnek nevezzük, és a terhelési és nyomatéki viszonyok miatt jóval szerencsésebb helyzetet jelent, mint az utóbbi, ún. dekompenzált scoliosis.
A különböző struktúrális viszonyok
és elfajulások további részletes
taglalása nélkül elmondható, hogy a
görbület nagysága a legtöbb esetben nem jelzi
előre a későbbi fájdalmas vagy
többé-kevésbé panaszmentes
kórlefolyást. Kisebb görbületek sokszor komoly
fájdalmakkal járhatnak, máskor nagyobb
mértékű görbületek sem okoznak panaszokat. Csak
az esetek minimális hányada igényel felnőttkorban
műtéti kezelést. (mintegy 1%). A fennmaradó
hányad konzervatív kezelést igényel.
A DaoYin gerinctorna az egyik leghathatósabb
konzervatív segítség ezekben az esetekben.
Segítségével és rendszeres
gyakorlásával a mobilis görbületek
helyrehozhatóak, a rögzült görbületek
esetében az elhajlás mértéke
csökkenthető, a kisízületek elfajulása,
degenerációja és a fájdalmak
rendkívül hatékonyan és
nagymértékben csökkenthetőek.